Szent Vid Kápolna — Szent Vid-Hegy – Wikipédia
okos-elosztó-wifiA bronzkorban ezen a területen egy város állt, melynek lépcsőzetesen kialakított szerkezetét napjainkban is szemügyre vehetjük, ha a kápolna melletti lépcsősoron lesétálunk "egy emeletnyit". A kutatások során feltártak egy római kori őrtornyot, avarok temetkezési helyeit, és egy Árpád-kori védelmi célú erődítményt, melyet még Jurisics katonái is védelmeztek a törökök ellen. A hely különösen nagy népszerűségnek örvend minden évben június 15-én, a Szent Vid-búcsú napján, és az utolsó szeptemberi vasárnapon, amikor az 1849-es kolerajárványra emlékeznek, valamint októberi gesztenye ünnepén. A kápolnától északnyugat felé indulva az emelkedőn bejárhatjuk a kálvária stációit a hegytetőig. A csúcson esőbeállót és pihenőt is találunk padokkal, asztalokkal és szalonnasütővel. A Szent Vid-hegyen egy emlékmű is található, amely az Országos Kéktúra régi, 1977 és 1989 közötti végpontját jelölte ki, amikor az út Kőszeg felől a vasfüggöny miatt csak a Szabó-hegy–Borha-forrás-útvonalon vezethetett idáig.
Szent
A kápolna egy erdős részen helyezkedik el, a Bakónak (Bukovnica) mellett levő tó északnyugati sarkán. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Kapela svetega Vida, Strehovci című szlovén Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Tájegység: Kőszegi hegység Indulás: Velem, Parkoló a Szent Vid-hegyen Érkezés: Szent Vid-kápolna Túra hossza (km-ben): 1 km Szintkülönbség (m-ben): 30 m Útburkolat típusa: földút Nehézség: Bármilyen babakocsival járható Kisgyerekes gyalogtúra Látnivalók: Szent Vid-kápolna, Országos Kéktúra Emlékkő A túra rövid leírása (turistajelzésekkel, ha vannak): Autóval Velem vagy Kőszeg felől a Naturpark tájékoztató tábláit követve juthatunk el a kápolna melletti parkolóba. Innen a K o jelzésen haladunk és kb. 500m megtétele után érjük el a kápolnát. Útközben megfigyelhetjük a bronzkori ember által kialakított teraszrendszert. Kis tisztásra érve megtaláljuk az Országos Kéktúra hajdani kiindulópontjának emlékoszlopát. Rövid emelkedő után, az út bal oldalán emberkéz által kibontott sziklagerincet és a sziklára fonódott öreg bükkfa gyökérzetét nézhetjük meg. Elérve a kápolnát a Szent Vid-hegy legmagasabb pontjára jutunk. Étel-ital, (pelenkázó): Elérés tömegközlekedéssel: Elérés autóval: Velem és Kőszeg felől a jelzőtáblákat követve Térkép (link): Beküldte: Dr. Horváth Kornélia Hédi Hasznos linkek: Velem, Szent Vid-kápolna Eddigi értékelések átlaga:
Szent-györgyi
Az 1970-es években Bándy Gábor vezetésével kezdődtek újabb ásatások. A teraszos területen több lakóház alapját tárták fel. A munkában velemi napszámosok is részt vettek. Bándi Gábor felvázolta a kibontott padlók, házak helyén felépítendő épületek tervét, melyet 1979-1980 között építettek fel, de utána nem gondozták. Az épületeket az időjárás eltüntette, az erdő benőtte, ma már nyoma sincs. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Pálffy: Velem és Szent Vid története. Szombathely (2006). ISBN 9632296532 ↑ Szabó: Szabó Miklós: Kelták a Kárpát-medencében. In. : History. Világtörténelmi Magazin. 2014. 5. szám Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Borostyánút • Bronzkor • Kelták • Kőszegi család • Kőszegi-hegység • Miske Kálmán • Savaria • Tompa Ferenc • Urnamezős kultúra • Velem
- Szilveszteri babonák száradó ruha
- Szent vid kápolna video
- Szent vid kápolna de
- Szent rita
- Tengeri kollagén komplex - Dora Natura
- Szent vid kápolna girl
A XII. -XIII. században a Németújvári, vagy Kőszegi grófok egyik vára állt itt, amelyet az 1291-es országgyűlés határozata alapján romboltak le. A hely múltjának feltárásában nagy szerepe volt Miske Kálmán (1886-1943) kőszegi régésznek, aki 1896-ban saját költségén, 1898-1915 és 1921-1923 között állami támogatással végzett itt ásatásokat. A nagyrészt innen származó magángyűjteménye ma a szombathelyi Savaria múzeum tulajdona. 1938-ban Mozsolits Amália kutatta a késő bronzkori telepet. 1973 óta a Savaria Múzeum végzett itt rendszeres ásatásokat Bándy Gábor vezetésével. A hegycsúcson lévő Szent Vid kápolna valószínűleg a középkori vár helyén épült. Az 1674 évi vizitáció említi a Szent Vid tiszteletére emelt templomot, de már korábban, 1561-ben is történik írásos utalás. 1713-ban egy Hilarián nevű szerzetes épített itt remetelekot és kápolnát. A XVIII. Századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatták. Mai alakját az 1859-es átépítésnél nyerte el a Szent Vid templom. A szentély trapéz záródású, a hajónál keskenyebb.
Szent istvan
A Karoling-korból maradtak fenn Szent Vidről az első írásos feljegyzések: 860 -ban egy határjárás Vuitanesberg, egy 885 -ben keletkezett irat, pedig Vuitanesberc néven említi. A 4. században élt Szent Vid (Vitus) vértanú ereklyéit a corvei apátságban őrizték, tisztelete innen terjedt el a latin keresztény egyházban. A Szent Vid tiszteletére emelt kápolnát már a magyar honfoglalás előtt is használták, minden bizonnyal a kereszténységre áttért avarok maradékai. A templom a salzburgi érsekség joghatósága alá tartozott. A magyar honfoglalás után [ szerkesztés] A honfoglaló magyarok közül a Tétény-Kál-Bogát-Bulcsú nemzetség törzsének szállásterülete volt a vidék. Szent Videt a magyarok felújították, kettős gerendapalánk közé döngölt földvárat építettek, égetett agyagos, köves sáncokkal körülvéve. I. (Szent) István királysága idején a királyi várszervezet tagja Szent Vid vára. A 13. században kőfallal vették körül a várat és két tornyot is építettek hozzá. A várhoz tartozó Bozsok, Doroszló, Cák községeket II.
Szent Vid-hegy Magasság 589 m Hely Magyarország, Vas megye, Kőszegi járás, Velem község Hegység Kőszegi-hegység Elhelyezkedése é. sz. 47° 21′ 03″, k. h. 16° 28′ 43″ Koordináták: é. 16° 28′ 43″ A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Vid-hegy témájú médiaállományokat. A Szent Vid-hegy a régészeti lelőhelyek között Velem-Szentvidként vagy Velemszentvidként szerepel. Pálffy József "Velem és Szent-Vid története" című könyvében mutatja be a Szent-Vid hegy történetét. [1] A magyar honfoglalás előtt [ szerkesztés] A kápolnával koronázott hegycsúcs 568 m-rel emelkedik a tengerszint fölé, több rétegben őrzi a mintegy 3 évezreden keresztül itt megtelepedett emberek emlékét. A szórványos neolit, rézkori és középső bronzkori leletanyagot leszámítva Kr. e. 1200 -tól rendelkezünk folyamatos lakottságot bizonyító nagy mennyiségű leletanyaggal. A késő bronzkor idején Kr. 1100 körül egy feltételezhetően nyugatról érkező népcsoport szállta meg a hegyet. Olyan teraszos, akropoliszos, fellegvárat települést hozott létre hatalmas munkával, amely csak a Földközi-tenger térségében ismert.
Már 1309-es keltezésű okmányok is említik ezt a régi vallásos emléket. Építői a vásárhelyi apácák voltak. Építési jellege is árulkodik koráról. Eredetileg torony nélkül készült, fatornyát csak jóval később emelték. Valószínűleg a somlói vár kápolnájául szolgált. Erre enged következtetni a várhoz való közelsége, továbbá, hogy a várban nem volt kápolna és nem utolsósorban az a körülmény, hogy a törökök hároméves uralmát a toronyra illesztett félhold őrizte a legújabb időkig. Ezt a 20. században történt renoválás során leverték. Somlójenő külterületén, a Somló délnyugati oldalán, a Nagy-Somlói borvidéken a Szent Ilona Borúton, a Szent Ilona dűlőben, egy kis dombon a Vinum Somlaicum Bortársulás területén, 230 méter magasságban áll a karcsú tornyú Szent Ilona-kápolna (másik neve: Szent Kereszt-kápolna). Egy 1399-ben kelt okmány már említi a jenei oldalon álló Szent Keresztről nevezett templomot. Valószínűleg a tüskevári (nagyjenői) pálosok építették azon a helyen, ahol a mostani kápolna is áll.