Ady Endre Szifilisz
europass-önéletrajz-mintaInnentől még két szenvedésekkel teli hét adatott neki, mikor is 1919. január 27-én reggel elhunyt. Az ágyánál ekkor egy nővér állt, aki a költő halálának másnapján, a Pesti Napló újságírójának elmesélte, hogyan teltek Ady Endre utolsó órái: "(... ) Este megvacsorázott. Aztán elaludt csendesen. A láza ekkor pontosan 39, 9 volt. Éjfél felé én is lefeküdtem, és reggel 8 óra után arra ébredtem, hogy a beteg lélegzete nem normális, és hirtelen elfehéredett az arca. Megijedtem, odaugrottam és kérdeztem: fáj, mi fáj? Hívjak orvost? Nem válaszolt, aludt. Rémületemben nem mertem otthagyni a szobában, elkezdtem tapsolni hangosan, mint ahogy a színházban szokás, hogy valaki észrevegyen a folyosóról. Úgy küldték fel Reiss doktorkisasszonyt. Kámfor és koffein injekciókat kapott, majd elkezdett hörögni, de még mindig nem ébredt fel. Pár pillanatig tartott az egész, negyed kilenckor álmában meghalt... " Valóban elbutulva halt meg? Bár Dr. Schuster korábban hűdéses elmezavart állapított meg, a költő kései versei ellentmondanak ennek.
Ady Endre haláláért nem csak a szifilisz a felelős
A Zala megyében fekvő kis falu, Nagyrada gyönyörű környezetben fekszik, a Kis-Balatonnal és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal határos. Több emlékmű is található a községben, de talán mégis a "radai rosseb" szólásmondásról ismert leginkább a település neve. A "radai rosseb egye meg" és a "radai rosseb rágja szét" káromló kifejezést főleg Somogyban használták. Hullik, törik, gyengül? Öt krónikus betegség, amely hajvesztést okozhat Nem csupán a hajad szépségének, hanem az egészségi állapotának megőrzése is nagyon fontos. A hajproblémák, mint a hajhullás vagy a töredezés ráadásul nemcsak esztétikai probléma, hanem a szervezeted figyelmeztetőjele is lehet, hogy valami nem működik jól. Íme, öt olyan komoly megbetegedés, amelynek kísérő tünete lehet a fokozott hajvesztés.
1900-ban Nagyváradra ment, a Szabadság, majd a Nagyváradi Napló című ellenzéki újság munkatársa lett, végleg az újságírói pályát választva (a költészet ekkor még másodlagos volt számára). Nagyvárad Nagyvárad ekkor a magyar kultúra és szellemi élet egyik központja volt. Ady itt találkozott két későbbi barátjával, Bíró Lajossal és Nagy Endrével. Korábban átélt modern szellemi élményei (például Nietzsche munkái), nézetei a nagyváradi "légkörben" kezdtek letisztulni, rendszereződni, politikai hitvallását a polgári radikalizmusban találta meg. A Nagyváradi Napló nál alakult ki újságírói stílusa, mely publicisztikájának jellemzője maradt a későbbiekben is. Már ekkor támadások érték szókimondó, ironikus cikkei nyomán, és később is sokszor került összeütközésbe a hatalommal írásai m iatt ( Egy kis séta című cikkéért beperelték, majd elzárásra ítélték). Nagyvárad azonban nemcsak a sikereket, hanem a szörnyű betegséget is jelentette a költő életében. Betegsége – szifilisz – ebben az időben még gyógyíthatatlan volt.
Magához illő férfit keresett, s az általa "mesekirályfinak" nevezett Ady Endrét még vérbaja ellenére is megfelelőbb párnak találta udvarlóinál. "És Te se leszel a mai, izgatott, kételkedő, szomorú és küzdő ember, de félisten, ragyogó, erős, királyi párom nekem" - írta vőlegényének egy hónappal esküvőjük előtt. Nem tudni, Ady Endre tudatában volt-e 1902-ben szerzett vérbaja súlyosságának, a visszaemlékezőknek mindenesetre az utolsó években is "idegbajára" panaszkodott. Annyi ebből a könyvből is kiolvasható, hogy a 10-es évek elején alkoholizmusából próbált kigyógyulni: ekkoriban már 3-4 hónapig eltartó szanatóriumi kezelései (elvonókúrái) után azonban szinte azonnal visszaesett. Egyre inkább belátta, hogy az alkohol elleni küzdelme egyedül nem megy ("vagy megházasodok, vagy elzüllök, vagy meghalok" - szögezte le 1914 nyarán), s végül engedett Boncza Berta unszolásának. Annak ellenére, hogy vérbajával ketten is szembenézésre kényszerítették. Kiskorú menyasszonyának apja éppen Ady szifilisze miatt nem járult hozzá a házassághoz, egy barátja pedig azt tanácsolta neki, hogy "tedd azt, amit én tennék, mielőtt magamévá teszek egy fiatal és egészséges leányt: tisztázd hitelesen, hogy megvan-e a házassághoz való fizikai épséged, vállalkozhatol-e a szent házasságra úgy, hogy nem származik ebből testi baj feleségedre és azokra, akiknek egészsége vagy nyomorúsága fordul meg rajtatok".
Ady Endre - Olvass érdekességeket!
Egy kedves ismerősöm azt kérte nemrég, hogy kedvenc költőjéről, Ady Endréről írjak olyan érdekességeket, amiket esetleg irodalomórán nem tanítanak. Nekem középiskolában az osztályfőnököm, Antal Miklós Tanár úr volt az irodalomtanárom, és ő nagyon sokat elmesélt a következő érdekességek közül, de hátha nem volt mindenkinek ilyen szerencséje. Pontokba szedve írok le néhány, szerintem izgalmas és é rdekes, elgondolkodtató tényt: - Ady Endre szülőfaluja, Érmindszent ma Románia része. Akármilyen hihetetlen, a község neve ma hivatalosan ez: Ady Endre. Nézzetek utána egy romániai térképen. (Nagykárolytól – Carei – délkeletre fekszik. ) - Tudtátok, hogy Ady egyik kezén hat ujjal született? - Nagyon fiatalon, csupán 41 évesen halt meg. - Bár halálát közvetlenül tüdőgyulladás okozta, valójában a szifilisz nevű nemi betegség ölte meg, ami rettentően legyengítette szervezetét. A másképpen vérbajnak hívott betegséget egy kétes hírű táncosnővel évekkel azelőtt folytatott viszonya során kapta el. A hölgy maga is szifiliszben halt meg egy elmegyógyintézetben.
.jpg/260px-Ady_Endre_portréja_(Székely_Aladár_felvétele).jpg)
Léda és Párizs Nagyváradon ismerkedett meg első nagy szerelmével, Lédával (Diósy Ödönné Brüll Adél). A férjes asszony szerelme, kapcsolatai és pénze új távlatokat nyitott meg az ifjú publicista-költő előtt: Párizst, a nagyvilágot. A századforduló Párizsa vitathatatlanul a modern európai szellemiség központja volt, szinte egész Európából, de az Európán túli földrészekről is ide sereglett minden fiatal tehetség, minden útját, stílusát kereső művész, minden modern gondolkodású értelmiségi. Itt bontakoztak ki azok a modern szellemi és politikai eszmék, melyek vonzották a "másként gondolkodókat", sőt a sznobokat is. A korabeli Párizsban indult el Pablo Picasso és Alfons Mucha karrierje, itt szerezte meghatározó élményeit Kassák Lajos is. Ady költővé válásában Párizs az alapélmény (1904 és 1911 között hétszer járt a költő e városban). A szűkös, provinciális magyar állapotokból a "világ fővárosába" való kerülés döntő változásokat hozott szellemi, eszmei nézetrendszerében. A korábban csak megérzett, sejtett igazságok bizonyítást nyertek számára.
- Ady endre szifilisz cap
- Ady Endre haláláért nem csak a szifilisz a felelős
- Ady endre szifilisz of life
- Ady endre szifilisz e